2012. okt 19.

OLAJBOGYÓ

írta: efha
OLAJBOGYÓ

Green-Olives.jpg

Az olajbogyó az emberiség történelmének kezdete óta ismert és nagyra értékelt haszonnövény a mediterrán éghajlatú területeken. Valószínûleg Kis-Ázsiából származik, onnan terjedt el szerte a Földközi-tenger partvidékén. Napjainkban Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban termesztik  a legtöbb olajbogyót. A világ más területein is előfordul, így Amerika, Ausztrália, Új-Zéland mediterrán éghajlatú részein is ismert.

Az olajfa akár több száz évig is elél, természetesen egy-egy ilyen famatuzsálemet illõ tisztelet övez - amit meg is érdemel, mert nemcsak rendkívül sokoldalúan használható, értékes növény, hanem nagyon szép is.

A bogyó színe az érettséggel függ össze. Fakózöld héja õsszel fokozatosan megváltozik, éréskor fényes barnára, kékes feketére vagy feketére színezõdik, és megpuhul. Fogyasztás elõtt a termést 8-14 napig vízben áztatják, többszöri vízcserével a fanyar ízt adó csersavak eltávolítása céljából, utána pedig sósvízben tartósítják.

Az olajfa gyümölcse különleges csemege. Az olajbogyót elõételként különféle fûszerekkel ízesítve is fogyaszthatjuk: fokhagymával, citrommal, csípõspaprikával, amelyek növelik jótékony táplálkozásélettani hatását.

Gyógyhatását régóta ismerik. A modern tudomány is igazolja, hogy csökkenti a szívinfarktus, magas vérnyomás, idõskori elbutulás lehetõségeit a benne tartalmazott zsírsavak miatt. Ezen kívül úgy mondják, hogy a rák megelõzésében is hatékony az olíva bogyó.

Míg a legtöbb zsiradék nem megfelelõ a szervezet számára, hiszen egészségtelen hatásaik vannak, addig az
olíva olaj épp ellenkezõleg hat. A benne rejlõ telítetlen zsírsavaknak köszönhetõen, aki olíva olajat fogyaszt, sokkal kisebb esélye van a szív és érrendszeri megbetegedésekre.

Rengeteg E-vitamint tartalmaz, amivel a szívinfarktus esélye csökkenthetõ, a benne lévő antioxidánsok (béta-karotin, fenolok, tokoferolok), pedig a  sejtkárosító szabad gyököksemlegesítésére alkalmasak.
Ezeken felül még segít eltávolítani a fölösleges salakanyagokat a szervezetbõl. Ez fõleg akkor hasznos, ha
keveset mozgunk, meg sok készterméket fogyasztunk.

Nagyon kedvezõ az olíva olaj fogyasztása várandós kismamáknak, mivel nagy szerepe van a benne található olajsavnak az idegsejtek sejtfalának építésében, így a csecsemõk agyának fejlõdését nagyban segíti, valamint a petefészek egészséges mûködését is támogatja.

Rendkívül hatékony fogyókúrák alatt. Majdnem minden fogyókúrával együtt ajánlott és mindegyiknek segíti a
hatékonyságát.

Az olíva olaj készítéséhez az olajbogyókat mossák, majd megtisztítva egy mechanikus rendszerrel préselik. A legjobb minõség az ún. extra szûz olívaolaj, amelyet vegyi és hõkezelés nélkül, csupán saját súlyából származó ülepítéssel és centrifugálással sajtolnak ki a bogyókból. Ez a legértékesebb formája az olívának: tele van vitaminnal, antioxidánsokkal, telítetlen zsírsavakkal. Aki teheti, ezt fogyassza, különösen finom nyersen, salátában. A szûz olíva, ami ugyanilyen eljárással, de erõteljesebb préseléssel készül, és kevésbé jó minõségû termést használnak fel hozzá. Az egyszerû olívaolajat, amely hõkezeléssel, szûréssel készül, fõzéshez, sütéshez érdemes inkább használni. Bár olcsó, de a szakemberek nem ajánlják a sansának nevezett maradványolaj vásárlását, mivel ez gyenge minõségû, és oldószerrel nyerik a már egyszer kisajtolt olajbogyó-zúzalékból.

Szólj hozzá

Gyógyító zöldség